Diósgyőri vár, a királynék vára
A Miskolc egyik legnagyobb turisztikai látványosságának számító Diósgyőri vár több mint ezer éves történelemmel büszkélkedhet, hisz a honfoglaló magyarok már egy korábbi időkből származó, mészkődombra emelt földvárra leltek az akkor még mocsaras vidéken.
A vár akkori avar neve, a Geurut (gyűrű, kör), amely később a Győr szavunkat eredményezte, az avarság jellegzetes építkezési stílusára utal, akik jellegzetesen kör alakú földvárakat építettek. A Belülről facölöpökkel megerősített, kövekkel kitöltött és körülárkol erősségeket nevezi a történelem „győrőknek”.
A Diósgyőri vár napjainkban
A régészeti ásatások és rekonstrukciós munkálatok csak a XX. század második felében indultak el, majd a rendbehozott épületet 1973-ban nyitották meg kapuját a nagyközönség előtt. 1998-ig Vármúzeumként működött, majd a Miskolci Galéria és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága váltották egymást a vezetői székben, végül a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal lett a fenntartója, az üzemeltetési jogot pedig a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ kapta meg.
A Diósgyőri vár ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye elsőszámú turisztikai vonzereje, egész évben számos rendezvénnyel, fesztivállal és kiállítással várja látogatót és a kikapcsolódni vágyókat.
Az egyik legnépszerűbb fesztiválja maga a Diósgyőri Várfesztivál, amely tavasztól őszig számos kisebb-nagyobb fesztivállal örvendezteti meg az ide látogató turistákat és a helybélieket.
Történelmi ízelítő a Diósgyőri Vár múltjából
Bors család - Borsod megye
A Diósgyőri vár első birtokosai egészen a tatár dúlásig a Bors család volt, akiknek Árpád fejedelem adományozta a földvára, és akiknek a nevéből alakult ki Borsod vármegye neve. A tatárjárás alatt a vesztes muhi csata nem messza zajlott, a fosztogató tatárok pusztulást hoztak a várra. Az 1200-as évek végén már Ernye bán tulajdonában találjuk a birtokot, aki tárnokmester, országbíró és főspán is volt egy személyben. Egy legenda szerint a tatárjárás idején ő mentette meg IV. Béla életét, mert öltözetet cserélve a királlyal az ellenség őt vette üldözőbe.
Fia, István nádor a földvár ovális alakját megtartva, de a kor követelményeinek és védelmi szerepének megfelelően újraépítette, helyrehozatta azt, majd nemzetsége székhelyévé tette.
Diósgyőr Anjou uralkodói
A vár első említése Károly Róbert idejéből, a XIV. század elejéről való, amikor „Győs Geur”, „Geuru”, „Noggeur” és „Castrum Novum”-ként is olvashatjuk. A „diós” előtag, jelző egészen egyszerűen a környék rengeteg diófájáról ragadt rá.
A XIV. század második felében gyakran váltakoztak a vár tulajdonosai, közöttük voltak például a Debreczeni Dózsa erdélyi vajda, és a Széchy-család is, de igazi fénykorát I. Nagy Lajos idején élte. Az ekkor már monumentális, négy saroktornyos francia-olasz építészetet követő várkastély az Anjou uralkodók kedvenc birtoka volt, hisz földrajzi helyzete politikai és gazdasági szempontból is kiemelkedő volt, emellett a közeli Bükk hegység vadállománya kiváló vadászterületté tette Diósgyőrt.
Lajos halála után lányára, Mária királynőre szállt a birtok, aki Luxemburgi Zsigmond felesége volt. Mária korai halála után Zsigmond Cillei Borbála bárónőt vette feleségül ezzel új időszakot indítva el a vár életében. Borbála volt az első királyné, aki ajándékba kapta a várat, majd ezután 1526-ig hat királynő is magáénak tudhatta a várkastélyt, ebből az időből származik a „királynék vára” elnevezés is.
Második virágzását Mátyás és Beatrix idején élte az akkor már pompázatos reneszánsz kastély.
A romboló török és kuruc
Az újabb változást a Diósgyőri vár életében az 1526-os év jelentette, amikor a törökök elől menekülő II. Lajos (a legendák szerint) a Csele patakba nem fulladt, annak özvegye pedig külföldön keresett menedéket, miután a vár nemesi bérlők tulajdonába került. Az első ilyen bérlő, Gyarmati Balassa Zsigmond volt.
Az XVII. század sok nehézséget jelentett az uradalomnak, állaga folyamatosan romlott, amit a súlyos pénzhiány csak nehezített. Amikor 1673-ban a kurucok elfoglalták a várat, a kassai császári csapatok 1500 fős sereggel érkeztek Diósgyőr alá, majd rövid, de annál hevesebb ostrommal után elfoglalták, majd romos állapotban, kifosztva maguk mögött hagyták azt. Pár évvel később ismét kuruv támadás érte a már meggyengült Diógyőri várat, és a megmaradt részeit is elpusztítva véget vetettek hazánk egyik legszebb, nagytörténelmű vára történelmének.
Jegyek a Diósgyőri várba
Felnőtt belépőjegy: 1 500.- Ft
Tárlatvezetésre is jogosít.
Gyermek, diák, nyugdíjas belépőjegy: 1 200.- Ft
Tárlatvezetésre is jogosít.
Csoportos felnőtt belépőjegy: 1 400.- Ft
20 fő felett vehető igénybe. Tárlatvezetésre is jogosít.
50%-os felnőtt belépőjegy: 750.- Ft
18-26 év között vehető igénybe, személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával. Azon felnőttek is igénybe vehetik, akik legalább két gyermeket kísérnek (legfeljebb két felnőtt). Nem jogosít tárlatvezetésre. Amennyiben jelmezes tárlatvezetést szeretne igénybe venni, válassza az általános felnőtt belépőjegytípust.
50%-os gyermek, diák, nyugdíjas belépőjegy: 600.- Ft
6-18 év között, valamint 62-70 év között vehető igénybe, személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával. Nem jogosít tárlatvezetésre. Amennyiben jelmezes tárlatvezetést szeretne igénybe venni, válassza az általános felnőtt belépőjegytípust.
70 év feletti belépőjegy: ingyenes
Nem jogosít tárlatvezetésre. Amennyiben jelmezes tárlatvezetést szeretne igénybe venni, válassza az általános nyugdíjas belépőjegytípust. Személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával vehető igénybe.
6 év alatti belépőjegy: ingyenesEsküvői fotózás jegy: 15 000.- Ft
A belépőjegy maximum 8 fő részére és legfeljebb 3 órás időtartamra. A további szolgáltatásokról érdeklődjön a pénztárban.
Miskolc Pass: ingyenes
Tárlatvezetésre is jogosít.
Nagy Lajos király kincse: 1 200.- Ft
Kincskereső várjáték általános iskolai csoportok számára. Előzetes bejelentkezés szükséges.
A tárlatvezetések óránként indulnak a Felső várudvarban a lépcső melletti tárlatvezetés indulási ponttól.
Az esküvői fotójegy megvásárlásával lehetőség van arra, hogy előzetes egyeztetés alapján a Diósgyőri vár látogatók számára nem megnyitott területeire is belépést nyerjenek. Néhány perc erejéig, szintén előzetes egyeztetés alapján, a kordonok áthelyezése is megoldható.
A Diósgyőri vár egyes rendezvényei alkalmával a belépőjegy árak a nyitva tartási időn belül is módosulhatnak. A változásokról kérjük, tájékozódjon pénztáros munkatársainktól vagy a következő telefonszámon: + 36 46 533 355.
A 132/2011. Kormányrendelet alapján a muzeális intézményeket megillető kedvezmények a Diósgyőri várban is érvényben vannak. A szabályozás részleteiről tájékozódjon a pénztárban kihelyezett információs anyagokból, valamint kollégáink is szívesen állnak rendelkezésükre.
Nyitvatartás
november 1-től - március 31-ig:
Mindennap: 09.00 - 17.00
április 1-től - október 31-ig:
Mindennap: 09.00 - 18.00
A Diósgyőri Vár környékén az alábbi parkolási lehetőségek állnak a rendelkezésére
-
Nagy Lajos király útján fizetős gépkocsi és autóbusz parkoló - innen 5 perc séta a védett gesztenyesoron a Várig
-
Tapolcarét utcai ingyenes gépkocsi és autóbusz parkoló - innen 2 perc séta a Vár
